V – VI. előadások – a kérdés megfogalmazása, kibontása és a kutatási terv
Aczél Petra, Aczel Richard, Tóvári, Grecu, Bognár, Eco, Kuziak – Rzepczynski nyomán
TÉT: mit kell megtudnunk? Mire kell válaszolnunk? – - – erre épül az írás
Kérdés megfogalmazása a legnehezebb!
Önvizsgálat:
- mit jelent számunkra a kérdés?
- mi közünk hozzá?
- tudásvágy ösztönöz?
- hitelesség?
- Qui prodest? – - – és: Mire jó?
- egyéni kutatás kérdésfelvetése – kérdésválasztás / döntés
- ötletek – kételyek – készen kapott kérdések
- kérdések keresése – - - kiválasztása
KÉRDÉSVÁLASZTÁS:
- Érdekes-e számomra? Tudom-e, mit akarok? MOTIVÁCIÓ
- Érdekes-e a szakma számára? Van-e fontossága? RELEVANCIA
- Mi újat tudunk meg általa? NOVUM
- Lehet-e kutatni, szakszerűen tanulmányozni? PERFORMANCIA
- Fel vagy-e készülve szakmailag a megválaszolásra? KOMPETENCIA
KÉRDÉSTÍPUSOK:
- mindennapi élet kérdései => <= tudományos kutatás kérdései
tájékozódás, mérlegelés tájékozottság, mérés
(pl. vásárlás, iskolaválasztás, (pl. vásárlás, iskolaválasztás,
párválasztás, főzés) párválasztás, főzés döntési mintái)
- eldöntendő kérdések => <= kiegészítendő kérdések
Kit, mit, melyik, milyen, hogyan, mikor, hol, MIÉRT ?
- „tudományos szakterületen, bölcseletben vagy közéletben felmerült megválaszolatlan vagy nem kielégítően megválaszolt kérdés”
- releváns kérdés – kerülni a banalitásokat!
2 típus:
tényadatokkal megválaszolható => <= bölcseleti kérdések
kérdések
(nézőpont függvényeképp több válasz is lehet) (sok válasz lehetséges)
tanulmány, értekezés: esszé, értekezés
magyarázó, felfed(ez)ő írás értelmező, elemző írás
Alapkérdés – - – Kérdéscsoport – - – Rész(let)kérdések
TÉMA:
- téma kiválasztása (Eco)
- körképszerű vagy monografikus (a reklám vagy a Gillette legújabb reklámja?)
- régi vagy modern témák (sajtótörténet vagy az Európai Idő ideológiai fordulatai?)
- hozzáférhetőség, feldolgozhatóság…
- tudományos vagy politikai/ideológiai (demográfiai elemzés vagy “cigánybűnözés…”)
- tudományosság kritériumai:
1. felismerhető tárgy
2. újszerűség
3. hasznosság
4. bizonyíthatóság (dokumentálhatóság, cáfolhatóság)
- történelmi-elméleti vagy aktuális tapasztalati (egy pártsajtó etikája vagy a diákblogok nyelve)
KIBONTÁS – DEKÓDOLÁS (Richard Aczel):
Ha már megvan a kérdés… de jó segítség a kérdés megfogalmazásához is!
- a kérdés kibontása egyszerű / bonyolult megértés
/ dekódolása elemzés értelmezés
Kibontás – részekre szedés: kulcsszavak sugalmazás követelmény
kulcsszavak – alapfogalmak
2 típus: összpontosító (focus) kulcs megközelítési (approach) kulcs
T É M A M Ó D S Z E R
sugalmazás – beleértett tartalom
követelmény – a konkrét feladat – fontos betartani!
Dekódolás – (konceptualizáció) – Mit is értünk pontosan az adott fogalmak alatt?
(pl. „szimbólum”, „funkció” stb.)
SZEMPONTOK és TÉNYEZŐK (Ferréol – Flageul nyomán):
- Kritériumok meghatározóan befolyásolják a kérdés és a rá adott válasz(ok) alakulását! Egyes szempontok tanulmányszerű, mások esszészerű megoldási lehetőségeket vonnak maguk után…
Pl. témakérdés: Kikerülhetetlen szükségszerűség-e a cigányság kirekesztése a mai európai társadalmakban?
HASZNÁLHATÓ KRITÉRIUMOK KÉRDÉSEK – ÖTLETKERESÉS
A kérdés különböző vonatkozásai (aspektusai) a cigányság / kirekesztés történetisége, megnyilvánulási formái Európában, társadalmi, gazdasági, lélektani aspektusai
Érintettek nézőpontjai kirekesztettek, beilleszkedettek, többségiek, intézmények,
jótékonysági szervezetek
Elemző nézőpont diszkrimináció típusai (kor, nem, foglalkozás…)
Oksági lánc mely tényezőket kell előnybe helyezni:
egyén / csoport / társadalom? = => következmények
Időtényezők mindig kirekesztették a cigányságot?
régen és ma… jövőbeli kilátások
Térbeli szempontok Nyugat- és Kelet-Európa, város / vidék /metropolis
Elmélet és gyakorlat Elméleti megoldások könnyen gyakorlatba ültethetők?
Szintek szerint egyedek sorsa / közösségek sorsa
Ellentmondások és ellentétek jelenség elleni küzdelem => <= segítség
=> <= támogatás => <= munkahelyek stb.
Összehasonlító érvelés Miben hasonlít / különbözik itt és ott, régen és ma,
körülmények függvényében?
Kvalitatív / Kvantitatív bevetett erők, források – költségek ügye
politikai / társadalmi / etikai tűréshatárok
Szubjektív és objektív viszonyulások helyi realitások; közvélemény, média és
politikai retorikák; objektív vizsgálatok és
személyes megítélés/értékelés
Megoldások szemszögéből a legfontosabb hatékony módszerek, eredmények feltérképezése
PÉLDAKÉRDÉSEK:
Mekkora hatása volt a Tévémaci figurájának a televízió mellett szocializálódott gyerekek önmeghatározására? (médiakutató)
Határozzuk meg az egyetemi rádió funkcióját a sapientiás közélet alakításában.
Milyen arculatfejlesztési eszközökkel lehetne javítani a Sapientia Egyetem középiskolások köztti megítélésén?
Mutasd ki az összefüggéseket a sapientiás diákok internetes szokásai és tanulmányi eredményei között.
KUTATÁSI TERV – SZINOPSZIS
Csak, ha már tudjuk, mi a kérdés!
Kidolgozás – a tanulmány szinopszisa – minden tétel egy-két mondatban
Általános:
- mit tudunk meg, amit még nem tudtunk?
- miért érdemes azt tudni?
- Honnan tudjuk majd, hogy a következtetés érvényes?
Specifikus:
- téma leírása és fontosságának kimutatása – világos kérdés, világos nyelvezet
- javasolt kutatás eredetisége (újszerűsége) – kontextus: előzmények ismerete, beágyazás a szakterület jelenlegi állásába, szakirodalom
- alapgondolatok és tézis / hipotézis felvetése
- használandó módszertan (adatgyűjtés, megfigyelés, mérés, adatfeldolgozás, elemzés
- (kutatás állása – inkább haladóknak alkalmazandó!) eredmények…
- használandó eszközök, anyagok, infrastruktúra – inkább haladóknak alkalmazandó!)
- tervezett kutatás relevanciája (érdemlegessége, hitelessége, felhasználása)
Olvasmányok:
Aczél Petra: Fogalmazástípusok in Adamik – Jászó – Aczél: RETORIKA pp.
Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? – 1. fejezet
Bognár Imre:
Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? – pp.
Kuziak, M. – Rzepczyński, S.: Tanuljunk meg… pp.
Tóvári, M.: A szellemi…
