VII. előadás – ötletvázlat és a tanulmány vázlata
Aczel Richard, Tóvári, Grecu, Kuziak – Rzepczynski nyomán
A VÁZLATÍRÁS SZAKASZAI
- Ötletvadászás – gondolatok és anyag összegyűjtése
- Témakör szűkítése – gondolatok kiválasztása / elhagyása
- Főbb gondolatok kifejtése – a vázlatpontok kibontása (1 mondat)
- Vázlatpontok sorrendbe állítása – hova mi kerüljön?
- A vázlat mérlegelése – mit sugall a vázlat?
Példakérdés: Milyen arculatfejlesztési eszközökkel lehetne javítani a Sapientia egyetem megítélésén a középiskolás diákok körében?
1. ÖTLETVADÁSZÁS
- Témaelemzés – kulcsszavak (a kérdés alapján) – konceptualizáció – feladat
Tézis: pl. Görgey áruló… áruló-e? ellenőrzendő kérdés
Sapientia megítélése kedvezőtlen… kedvezőtlen-e? javítandó-e?
Hipotézis: Görgey letette a fegyvert… áruló-e Görgey? kiderítendő kérdés
Nem jelentkeznek, elkerülik… javítható-e a Sapi megítélése? Hogyan?
- ötletbörze (brainstorming) – ötletek leírása minden rendszer nélkül egy ad hoc alkalommal
- ötletlista – ötletek összeírása (hirtelen alkalmiak, korábbiak emlékezetből)
- meglevő / ismert eszközök
- nyílt napok
- kiszállás
- rendezvények
- közszereplés
- versenyek
- mit gondolnak?
- státus
- személyesség
- PR költségek növelése
- diákok, mint hírverők
- tanárok…
- ötlettáblázatok – skatulyázás, osztályozás – az ötleteket eleve szempontokhoz rendeljük
helyzet mit gondolnak?, státus, körülmények
eszközök meglevő / ismert eszközök, nyílt napok, kiszállás, rendezvények, közszereplés, versenyek, személyesség (diákok, tanárok, mint hírverők), PR költségek növelése
- szabad asszociációk – egymást generáló ötletek egymáshoz rendelése
diákok – személyes vélemények – személyes kapcsolatok – vélemények megosztása – belső diákok közérzetének javítása – külső (potenciális) diákok megítélésének javítása…
- „pókháló” – az ötleteket egy-egy kulcsgondolat köré vázoljuk fel, és grafikusan jelöljük a közöttük levő összefüggéseket
- szabad írás – mindent bele, ahogy jön! – folyamatos alkalmi szöveg létrehozása egy gondolatból kiindulva ötletindító, szűrhető
- spekuláció
- olvasmányok cédulázás jegyzetek
2. TÉMAKÖR SZŰKÍTÉSE – rostálás, kiválasztás, összevonás
- kihagyandó, továbbfejleszthető, hasznosítható ötletek
- sorra venni a listázott, felrajzolt, lejegyzett elemeket: jó => <= nem jó
- mi marad? Egy rövidebb, de pontosabb lista.
Pl. – mit gondolnak?
- eszközök tára
- diákok, tanárok szerepe
- személyes kapcsolatok
- verseny
- valós/vélt helyzet, státus…
…és jöhetnek még közben újak…
(Kuziak – Rzepczynski):
1.)-2.) pontok: „lélektani vázlat” => <= 3.)-4.) pontok: „szerkezeti vázlat”
3. KIFEJTÉS – ötletek, vázlatpontok kibontása – keresés, böngészés
Minden csomóponthoz, kulcsponthoz – állításokat, kérdéseket, tényeket, címeket, forrásokat rendelni!
Vázlatolás!
4. FŐBB VÁZLATPONTOK SORRENDBE ÁLLÍTÁSA
- szerkezet kidolgozása már itt!
- megközelítések:
kronológiai tematikus
- történeti időrend – jelentőség
- szövegbeli időrend – gyakoriság
- ok-okozati, – specifikusság / általánosság
célelvű stb.
- belső logika
- szempontok szerinti elrendezés: kizárólagosság és kombinálhatóság
A 3.) és 4.) pontokat fel lehet cserélni igény szerint.
5. VÁZLAT MÉRLEGELÉSE: – gondolatmenet
- felismerés <= közös jellemző a vázlatpontokban => egységes szempont
Ez már a bevezető lehetősége: a jól felépített, a pontokat egy-egy mondatban kifejtő vázlatszerkezet gyakorlatilag a bevezető bekezdést eredményezheti, egyszersmind egy követendő útmutató, amely megszabja a mondandó alakítását.
Olvasmányok:
Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? – 2. fejezet
Kuziak, M. – Rzepczyński, S.: Tanuljunk meg… pp.
|
