Pótolni már nem nagyon tudjuk, de sűrítem majd a hátralevő anyagot.

HL

sajnos a szerdai, csütörtöki (nov. 3-4) óráimat betegségem okán nem tudom megtartani. Kiírom a tantárgyblogokra is, de arra is megkérlek, értesítsétek a mailjüket nem néző kollégáitokat is.
Az elmaradó órák bepótlási időpontját jövő héten megbeszéljük.

Üdv,
HL

Aczel Richard, Grecu, Jászó, Kuziak – Rzepczynski, Tóvári nyomán

A RETORIKAI FELÉPÍTÉS

1. Bevezetés                                                             –          1 rövid bekezdés
2. Ténymegállapítás
3. Bizonyítás             Tárgyalás (kifejtés)        –          4 – 5 hosszabb bekezdés
4. Cáfolás
5. Befejezés                                                              –          1 rövid bekezdés

1. BEVEZETÉS

- megadja az írás hangnemét és célját

- felkészíti az olvasót

- felkelti az érdeklődést (hibás indítás: „vajúdnak a hegyek és szülnek egy egeret”)

- tételkérdés és tételérvelés explicit leírása

- elméleti háttér rövid bemutatása

- miért érdemes? – meggyőző érv

- lépések (alapegységek) leírása

- probléma ismertetése                       probléma megoldása

- tézis / hipotézis

- módszer „beharangozása”

- források „felvillantása”

cél szerint 4 típusú bekezdés:            – egybemosódhatnak!

-          helyreigazító

-          előkészítő

-          elbeszélő

-          kérdező

a. helyreigazító bekezdés

-          téves vélemény, félreértett / félreismert valaki / valami helyreigazítása

-          író – ismeri mindkét álláspontot!!!

b. előkészítő bekezdés

-          háttéranyag, definíció (konceptualizáció), körülhatárolás – előismeretek!

-          meghatározás = irányadás!!!

-          szakirodalom ismerete, kontextusba való beágyazás – kontextualizáció

c. elbeszélő bekezdés

-          egy történet elmondása, esemény felidézése, anekdota, példaeset

-          érzékletessé, fontosabbá teszi a tételt

d. kérdező bekezdés

-          kérdéseket sorakoztat fel: világosak / spekulatívak / retorikai kérdések is…

-          dramatikusság, mozgalmasság, dialektika

2. TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS

-          tézis / hipotézis rögzítése

-          bevezetés lezárása – bizonyítás felvezetése

-          tárgyilagosság, pontosság!!!

-          megfigyelhető, ellenőrizhető tények!

más ténymegállapítási módok:           spontán / tervszerű; téves, irreális, szubjektív, elhamarkodott – felületes

3. BIZONYÍTÁS

-          logika, érvelés – visszatérő motívumok…

-          gondolkodási (kognitív) műveletek: analízis, szintézis, elvonatkoztatás, összehasonlítás, elvont adatok összehasonlítása, összefüggések értelmezése, kiegészítés, általánosítás, konkretizálás, rendezés, analógia, kiemelés, átvitel

-          TÉT: az olvasó felvilágosítása, véleményének megváltoztatása

-          meggyőzés: logikai érvelés – konkrét tények használata!

INDUKCIÓ                                      DEDUKCIÓ

– abortusz-kérdés –

PRO                                       CON

egyedi esetek:                                    általános elv:

gyerek boldogtalan lesz => <=   az élet szent

általános elv:                                      egyedi eset:

szegénység, túlnépesedés => <= gyerekgyilkosság

RÁVEZETÉS                                               LEVEZETÉS

adatok összesítése tudássá       => <=         tudás megerősítése adatokkal

kiderítés                                             megerősítés

- érvek sorrendje – erősség szerint

- érvek csoportosítása – ütős érvek („aduászok”) / kiegészítő érvek

- TEKINTÉLY szerepe az érvelésben           tekintélyérvek             körülbástyázás

(„már az ókori görögök is…”; „Arisztotelész…”, „az Írás szerint…”, „Marx írta…”)

-          „isteni tekintély”  – látnok, írástudó, próféta, apostol stb. – hatalmi kérdés

-          hivatkozás kényes pontja: a FORRÁS megbízhatósága: hiteles / kétes

-          többszörös – egymástól független – források: növelik a hitelességet

-          tekintélyekre hagyatkozás érvek nélkül – tekintélyelvű bujkálás, takarózás

-          tekintély megcáfolása – bálványdöntögetés!!!

- érzelmi / erkölcsi ráhatás      – - –      „zsigeri” érvelés

(pl. reklámok: csábító zene, meztelen nők, sikk fiatalember – irreleváns információk…)

- erkölcsi ráhatás esélyei – író hitelessége

4. CÁFOLÁS

- kihagyása súlyos hiba          – tudatlanság vagy gyávaság

- érvek ütköztetése

- ellenfél legerősebb érvének megtámadása!

- legjobb ellenérv bevetése!

- érvek elrendezése     – előbb cáfolat, aztán bizonyítás => helyreigazítás

- érvek váltogatása     – dialógus

- legjobb érvet a végére!!!      mert arra emlékeznek a leginkább

5. BEFEJEZÉS

- mondanivaló lényegének hangsúlyozása

- tézis / hipotézis helyességének ellenőrzése

- gondolatmenet – érvelés hitelességének ellenőrzése

- számbavétel:

- mi van?

- mi maradt ki?

- mit lehet még?

- három befejezéstípus:

- összefoglalás

- általánosítás

- hatáskeltés

a. összefoglaló befejezés

- fontos állítások megismétlése    – előny?

- hátrány: redundancia (szájbarágás…)

b. általánosító befejezés

- következtetések, érvek kiteljesítése

- eredmény tágabb kontextusba, nagyobb összefüggésrendszerbe helyezés

c. hatáskeltő befejezés

- erkölcsi következtetés, cselekvésre szólítás

- rossz hatásvadászat: banalizálás, erőszakos moralizálás

Befejezés:       – utolsó esély a meggyőzésre – hangulati elemek bevetése

Olvasmányok:

Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? – 3-4. fejezet

Jászó Anna: FOGALMAZÁS –Az érvelő esszé szerkezete in Adamik: RETORIKA pp. 558-560

Kuziak, M. – Rzepczyński, S.: Tanuljunk meg… pp.

mivel más elérhetőségeteket nem tudom, itt próbállak értesíteni, remélve, hogy alkalmas időben meg is kapjátok az üzenetemet. Sajnos a betegség levert a lábamról, így ezen a héten nem tudom megtartani szerdán és csütörtökön az óráimat. Nagyon kérlek, tanakodjatok össze, és a lehető leghamarabb írjátok meg, mikor pótolhatnánk az előadást és a szemináriumot (ez utóbbit úgy is lehet, hogy összevonva a két csoportnak) – nekem is értesítenem kell a pótlás időpontjáról a Tanszéket. Egyenesen itt is megírhatjátok hozzászólásként, hogy mire jutottatok.

Egészséget és jó tanulást,

HL

Aczel Richard, Tóvári, Grecu, Kuziak – Rzepczynski nyomán

A VÁZLATÍRÁS SZAKASZAI

1. Ötletvadászás                                    –          gondolatok és anyag összegyűjtése
2. Témakör szűkítése                           –          gondolatok kiválasztása / elhagyása
3. Főbb gondolatok kifejtése            –          a vázlatpontok kibontása (1 mondat)
4. Vázlatpontok sorrendbe állítása  –          hova mi kerüljön?
5. A vázlat mérlegelése                       –          mit sugall a vázlat?

Példakérdés: Milyen arculatfejlesztési eszközökkel lehetne javítani a Sapientia egyetem megítélésén a középiskolás diákok körében?

1. ÖTLETVADÁSZÁS

- Témaelemzés – kulcsszavak (a kérdés alapján) – konceptualizáció – feladat

Tézis: pl.         Görgey áruló…                                               áruló-e?                       ellenőrzendő kérdés

Sapientia megítélése kedvezőtlen…      kedvezőtlen-e? javítandó-e?

Hipotézis:       Görgey letette a fegyvert…                      áruló-e Görgey?          kiderítendő kérdés

Nem jelentkeznek, elkerülik…                 javítható-e a Sapi megítélése? Hogyan?

-          ötletbörze (brainstorming) – ötletek leírása minden rendszer nélkül egy ad hoc alkalommal

-          ötletlista – ötletek összeírása (hirtelen alkalmiak, korábbiak emlékezetből)

- meglevő / ismert eszközök

- nyílt napok

- kiszállás

- rendezvények

- közszereplés

- versenyek

- mit gondolnak?

- státus

- személyesség

- PR költségek növelése

- diákok, mint hírverők

- tanárok…

-          ötlettáblázatok – skatulyázás, osztályozás – az ötleteket eleve szempontokhoz rendeljük

helyzet mit gondolnak?, státus, körülmények

eszközök meglevő / ismert eszközök, nyílt napok, kiszállás, rendezvények, közszereplés, versenyek, személyesség (diákok, tanárok, mint hírverők), PR költségek növelése

-          szabad asszociációk – egymást generáló ötletek egymáshoz rendelése

diákok – személyes vélemények – személyes kapcsolatok – vélemények megosztása  – belső diákok közérzetének javítása – külső (potenciális) diákok megítélésének javítása…

-          „pókháló” – az ötleteket egy-egy kulcsgondolat köré vázoljuk fel, és grafikusan jelöljük a közöttük levő összefüggéseket

-          szabad írás – mindent bele, ahogy jön! – folyamatos alkalmi szöveg létrehozása egy gondolatból kiindulva       ötletindító, szűrhető

-          spekuláció

-          olvasmányok cédulázás        jegyzetek

2. TÉMAKÖR SZŰKÍTÉSE                        –           rostálás, kiválasztás, összevonás

-          kihagyandó, továbbfejleszthető, hasznosítható ötletek

-          sorra venni a listázott, felrajzolt, lejegyzett elemeket: jó => <= nem jó

-          mi marad? Egy rövidebb, de pontosabb lista.

Pl.        – mit gondolnak?

- eszközök tára

- diákok, tanárok szerepe

- személyes kapcsolatok

- verseny

- valós/vélt helyzet, státus…

…és jöhetnek még közben újak…

(Kuziak – Rzepczynski):

1.)-2.) pontok: „lélektani vázlat” => <= 3.)-4.) pontok: „szerkezeti vázlat”

3. KIFEJTÉS              –           ötletek, vázlatpontok kibontása         – keresés, böngészés

Minden csomóponthoz, kulcsponthoz – állításokat, kérdéseket, tényeket, címeket, forrásokat rendelni!

Vázlatolás!

4. FŐBB VÁZLATPONTOK SORRENDBE ÁLLÍTÁSA

- szerkezet kidolgozása már itt!

- megközelítések:

kronológiai tematikus

- történeti időrend                  – jelentőség

- szövegbeli időrend              – gyakoriság

- ok-okozati,                           – specifikusság / általánosság

célelvű stb.

- belső logika

- szempontok szerinti elrendezés:      kizárólagosság és kombinálhatóság

A 3.) és 4.) pontokat fel lehet cserélni igény szerint.

5. VÁZLAT MÉRLEGELÉSE: – gondolatmenet

- felismerés     <=      közös jellemző a vázlatpontokban     =>       egységes szempont

Ez már a bevezető lehetősége: a jól felépített, a pontokat egy-egy mondatban kifejtő vázlatszerkezet gyakorlatilag a bevezető bekezdést eredményezheti, egyszersmind egy követendő útmutató, amely megszabja a mondandó alakítását.

Olvasmányok:

Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? – 2. fejezet

Kuziak, M. – Rzepczyński, S.: Tanuljunk meg… pp.

V – VI. előadások – a kérdés megfogalmazása, kibontása és a kutatási terv

Aczél Petra, Aczel Richard, Tóvári, Grecu, Bognár, Eco, Kuziak – Rzepczynski nyomán

TÉT: mit kell megtudnunk? Mire kell válaszolnunk? – - – erre épül az írás

Kérdés megfogalmazása a legnehezebb!

Önvizsgálat:

- mit jelent számunkra a kérdés?

- mi közünk hozzá?

- tudásvágy ösztönöz?

- hitelesség?

- Qui prodest? – - – és: Mire jó?

- egyéni kutatás kérdésfelvetése                    – kérdésválasztás / döntés

- ötletek – kételyek                                              – készen kapott kérdések

- kérdések keresése      – - -                                 kiválasztása

KÉRDÉSVÁLASZTÁS:

1. Érdekes-e számomra? Tudom-e, mit akarok?                 MOTIVÁCIÓ
2. Érdekes-e a szakma számára? Van-e fontossága?          RELEVANCIA
3. Mi újat tudunk meg általa?                                             NOVUM
4. Lehet-e kutatni, szakszerűen tanulmányozni?                PERFORMANCIA
5. Fel vagy-e készülve szakmailag a megválaszolásra?       KOMPETENCIA

KÉRDÉSTÍPUSOK:

- mindennapi élet kérdései                 => <=              tudományos kutatás kérdései

tájékozódás, mérlegelés                                             tájékozottság, mérés

(pl. vásárlás, iskolaválasztás,                                     (pl. vásárlás, iskolaválasztás,

párválasztás, főzés)                                                   párválasztás, főzés döntési mintái)

- eldöntendő kérdések                       => <=              kiegészítendő kérdések

Kit, mit, melyik, milyen, hogyan, mikor, hol, MIÉRT ?

-          „tudományos szakterületen, bölcseletben vagy közéletben felmerült megválaszolatlan vagy nem kielégítően megválaszolt kérdés”

-          releváns kérdés – kerülni a banalitásokat!

2 típus:

tényadatokkal megválaszolható => <=              bölcseleti kérdések

kérdések

(nézőpont függvényeképp több válasz is lehet)        (sok válasz lehetséges)

tanulmány, értekezés:                                                          esszé, értekezés

magyarázó, felfed(ez)ő írás                                               értelmező, elemző írás

Alapkérdés – - – Kérdéscsoport – - – Rész(let)kérdések

TÉMA:

- téma kiválasztása (Eco)

- körképszerű vagy monografikus (a reklám vagy a Gillette legújabb reklámja?)

- régi vagy modern témák (sajtótörténet vagy az Európai Idő ideológiai fordulatai?)

- hozzáférhetőség, feldolgozhatóság…

- tudományos vagy politikai/ideológiai (demográfiai elemzés vagy “cigánybűnözés…”)

- tudományosság kritériumai:

1. felismerhető tárgy

2. újszerűség

3. hasznosság

4. bizonyíthatóság (dokumentálhatóság, cáfolhatóság)

- történelmi-elméleti vagy aktuális tapasztalati (egy pártsajtó etikája vagy a diákblogok nyelve)

KIBONTÁS – DEKÓDOLÁS (Richard Aczel):

Ha már megvan a kérdés…    de jó segítség a kérdés megfogalmazásához is!

- a kérdés kibontása                           egyszerű / bonyolult                           megértés

/ dekódolása                                         elemzés                                                    értelmezés

Kibontás – részekre szedés:   kulcsszavak     sugalmazás      követelmény

kulcsszavak               – alapfogalmak

2 típus:            összpontosító (focus) kulcs                megközelítési (approach) kulcs

T É M A                                             M Ó D S Z E R

sugalmazás –           beleértett tartalom

követelmény –           a konkrét feladat        –           fontos betartani!

Dekódolás – (konceptualizáció) – Mit is értünk pontosan az adott fogalmak alatt?

(pl. „szimbólum”, „funkció” stb.)

SZEMPONTOK és TÉNYEZŐK (Ferréol – Flageul nyomán):

- Kritériumok meghatározóan befolyásolják a kérdés és a rá adott válasz(ok) alakulását! Egyes szempontok tanulmányszerű, mások esszészerű megoldási lehetőségeket vonnak maguk után…

Pl. témakérdés: Kikerülhetetlen szükségszerűség-e a cigányság kirekesztése a mai európai társadalmakban?

HASZNÁLHATÓ KRITÉRIUMOK                                  KÉRDÉSEK – ÖTLETKERESÉS

A kérdés különböző vonatkozásai (aspektusai)        a cigányság / kirekesztés történetisége,                                                                                                       megnyilvánulási formái Európában,                                                                                                       társadalmi, gazdasági, lélektani aspektusai

Érintettek nézőpontjai                                                        kirekesztettek, beilleszkedettek, többségiek, intézmények,

jótékonysági szervezetek

Elemző nézőpont                                                                  diszkrimináció típusai (kor, nem, foglalkozás…)

Oksági lánc                                                                              mely tényezőket kell előnybe helyezni:

egyén / csoport / társadalom? = => következmények

Időtényezők                                                                          mindig kirekesztették a cigányságot?

régen és ma… jövőbeli kilátások

Térbeli szempontok                                                             Nyugat- és Kelet-Európa, város / vidék /metropolis

Elmélet és gyakorlat                                                            Elméleti megoldások könnyen gyakorlatba ültethetők?

Szintek szerint                                                                         egyedek sorsa / közösségek sorsa

Ellentmondások és ellentétek                                           jelenség elleni küzdelem => <= segítség

=> <= támogatás => <= munkahelyek stb.

Összehasonlító érvelés                                                     Miben hasonlít / különbözik itt és ott, régen és ma,

körülmények függvényében?

Kvalitatív / Kvantitatív                                                   bevetett erők, források – költségek ügye

politikai / társadalmi / etikai tűréshatárok

Szubjektív és objektív viszonyulások                        helyi realitások; közvélemény, média és

politikai retorikák; objektív vizsgálatok és

személyes megítélés/értékelés

Megoldások szemszögéből                                            a legfontosabb hatékony módszerek, eredmények feltérképezése

PÉLDAKÉRDÉSEK:

Mekkora hatása volt a Tévémaci figurájának a televízió mellett szocializálódott gyerekek önmeghatározására? (médiakutató)

Határozzuk meg az egyetemi rádió funkcióját a sapientiás közélet alakításában.

Milyen arculatfejlesztési eszközökkel lehetne javítani a Sapientia Egyetem középiskolások köztti megítélésén?

Mutasd ki az összefüggéseket a sapientiás diákok internetes szokásai és tanulmányi eredményei között.

KUTATÁSI TERV – SZINOPSZIS

Csak, ha már tudjuk, mi a kérdés!

Kidolgozás – a tanulmány szinopszisa – minden tétel egy-két mondatban

Általános:

-          mit tudunk meg, amit még nem tudtunk?

-          miért érdemes azt tudni?

-          Honnan tudjuk majd, hogy a következtetés érvényes?

Specifikus:

-          téma leírása és fontosságának kimutatása – világos kérdés, világos nyelvezet

-          javasolt kutatás eredetisége (újszerűsége) – kontextus: előzmények ismerete, beágyazás a szakterület jelenlegi állásába, szakirodalom

-          alapgondolatok és tézis / hipotézis felvetése

-          használandó módszertan (adatgyűjtés, megfigyelés, mérés, adatfeldolgozás, elemzés

-          (kutatás állása – inkább haladóknak alkalmazandó!) eredmények…

-          használandó eszközök, anyagok, infrastruktúra – inkább haladóknak alkalmazandó!)

-          tervezett kutatás relevanciája (érdemlegessége, hitelessége, felhasználása)

Olvasmányok:

Aczél Petra: Fogalmazástípusok in Adamik – Jászó – Aczél: RETORIKA pp.

Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? – 1. fejezet

Bognár Imre:

Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? – pp.

Kuziak, M. – Rzepczyński, S.: Tanuljunk meg… pp.

Tóvári, M.: A szellemi…

Jászó Anna, Kuziak – Rzepczynski és mások nyomán

ÉRTEKEZŐ PRÓZA

-          ÉRTEKEZÉS

-          TANULMÁNY

-          ESSZÉ

Tudományos műfajok sajátossága:

-          tudományos kérdés fejtegetése – igazság kiderítése, felvilágosítás

-          saját (v. közös v. objektív) álláspont bizonyítása ± ellenkező nézet cáfolása

-          eredeti meglátás / felfedezés előtárása // ismeretterjesztés

Cél: igazság kifejtése bizonyítással – - – 2 módszer:

induktív                      deduktív

(kiegészítik egymást)             (ok)nyomozó igazoló

Szerkezet: bevezetés, tárgyalás (adatgyűjtés, bizonyítás, cáfolat), befejezés

Módszer:

filológiai                     és                    kísérleti

anyagfeltárás kísérlet bemutatása, leírása

Forma: folyamatos – de régebb: párbeszédes, sőt katekizáló is

Műfajok:

-          monográfia – nagyterjedelmű, átfogó értekezés EGY témáról

-          tudományos könyv – összefoglaló mű egy témáról, tudományról, területről

-          tankönyv, jegyzet – tanulás céljára

-          tanulmány (…értekezés…?) – kisebb terjedelmű, objektív, fejtegető mű – jegyzetapparátus!!!

-          dolgozat – alkalmi jellegű, feladatszerű (kisebb) fejtegető / elemző mű

-          esszé – új, mélyebbre vivő megvilágítás – szubjektív, (szép)irodalmi

-          értekezés (…tanulmány…?) – vegyesen esszé és tanulmány jellegű, szubjektív – objektív, jegyzetapparátus – adott kérdés távlatos és részletes kifejtése

-          bírálat (kritika) – alapos, részletes: recenzió // rövid – ismertetés

Olvasmányok:

Jászó Anna: Fogalmazástípusok in Adamik – Jászó – Aczél: RETORIKA pp.

Kuziak, M. – Rzepczyński, S.: Tanuljunk meg… pp.

Jászó Anna, Wacha Imre és mások nyomán

angolszász megkülönböztetés… FICTION és NON-FICTION

1. ELBESZÉLÉS
2. FOLYAMATLEÍRÁS
3. LEÍRÁS
4. EMLÉKIRAT, NAPLÓ, ÖNÉLETRAJZ – ld. még BLOG, JELLEMRAJZ
5. LEVÉL
6. ÉRTESÍTÉS, MEGHÍVÓ
7. JEGYZŐKÖNYV, FELJEGYZÉS, BESZÁMOLÓ, JELENTÉS
8. PÁLYÁZAT!
9. PROSPEKTUS, HAND-OUT, BEMUTATÓ
10. PUBLICISZTIKAI MŰFAJOK
11. ÉRTEKEZŐ PRÓZA

1. ELBESZÉLÉS

- lényege az időrend – események „elmesélése” – mythos!!!

- múlt idő, jelen idő – idősík-váltás – kezdés: in medias res / praesens historicus

2. FOLYAMATLEÍRÁS

- ételrecept, használati útmutató – lényege a sorrend

- cél, adatok, tagolás – szakaszolás, lépések pontossága, sorrend, hibalehetőségek…

3. LEÍRÁS

- érzékletes bemutatás / ismertetés

- tájleírás, tárgyleírás, személyleírás – jellemzés —– vö.: jellemrajz

- tudományos             vs.                   művészi

tárgyilagos,                                      pl. Akhilleusz pajzsa,

szakszerű felsorolás                           Vaskapui-szoros leírása

4. EMLÉKIRAT, NAPLÓ, ÖNÉLETRAJZ

~ történetírás ó személyes, szubjektív

-          memoár – összefüggő, időrendiség meghatározó, magyarázkodás, tisztázódás

-          napló – töredezettebb, rendszerezettebb (?), frissebb

-          önéletrajzírás – Grice maximái: – mennyiség, minőség, kapcsolódás (rel.), mód

- pályázati – szakmai életrajz (rövidebb) – pályarajz

- vázlatos: hagyományos / amerikai

- szöveges

- részletesebb önéletrajz

-          jellemrajz —- referencia! másról írandó ajánlás

5. LEVÉL

- magánlevél – szabályok…

- hivatalos és üzleti levél

- félhivatalos levél

- elektronikus levelezés, üzenetváltás

6. ÉRTESÍTÉS, MEGHÍVÓ, KÖZLEMÉNY

- információközlés, tájékoztatás

7. JEGYZŐKÖNYV, FELJEGYZÉS, BESZÁMOLÓ, JELENTÉS

- dokumentációt tartalmaznak

- jegyzőkönyv – gyűlések, értekezletek lefolyásának, felszólalásainak, határozatainak leírása

- feljegyzés – hivatalos ügyről, teendőkről szóló emlékeztető irat

- beszámoló – úti beszámoló, élménybeszámoló, tevékenység beszámoló, számadás stb.

- jelentés – ügyről készült számadás – jelentésanyag: lezárt tényanyag

8. PÁLYÁZAT

- dokumentációt tartalmaz

- szándék, tervezet összegző megfogalmazása

- korábbi eredmények, képességek, képesítések, rendelkezésre álló eszközök bemutatása

- szakmai hitelesség, megvalósíthatóság

9. PROSPEKTUS, HAND-OUT, BEMUTATÓ

- prospektus – termék, szolgáltatás rövid, figyelemkeltő leírása

- hand-out – szórólap – kézbe adott írásos kiegészítő anyag

- előre szétküldött vitaindító – részletes – vitaanyag

- kézbeadott melléklet – rövid

10. PUBLICISZTIKA (Wacha)

- szűkebben: cikk, kommentár, kritika

a. információ – hír…

b. tudósítás

c. riport

d. interjú

e. krónika

Olvasmányok:

Eco, Umberto: Hogyan írjunk… pp. 65-79

Jászó Anna: Fogalmazástípusok in Adamik – Jászó – Aczél: RETORIKA pp.

Tóvári Judit: A szellemi munka… pp. 10-27

Wacha Imre: A korszerű… pp.

Umberto Eco nyomán

• Mit akarunk?

• Mit keresünk?

-          elsődleges források: szerzők eredeti szövegei, eredeti dokumentumok, eredeti nyelv, fénymásolatok, mikrofilmek…

-          másodlagos források: fordítások, antológiák, breviáriumok, könyvismertetők, recenziók, bírálatok, hallgatói jegyzetek

• Csak eredeti forrásból! – ne idézzünk, ha nem láttuk az eredeti művet – vagy: közvetett idézés: „in”…

• Hol keressük? – könyvtár, irattár, internet

-          egyetemi könyvtár

-          megyei könyvtár(ak)

-          könyvtárközi kölcsönzés

• könyvtárhasználat

–        katalógusok – kartotékrendszeres / cédulás vagy elektronikus – címszókeresés: szerző, cím, téma szerint

–        referenciapolcok a szabadpolcos rendszerben – lexikonok, enciklopédiák

–        könyvtáros

–        szakbibliográfiák

–        online katalógus, online könyvtárak

• hozzáférés – virtuális könyvtárak/médiatárak: MEK, DIA, Gutenberg Project, Europeana, Google Books, EISZ, SAGE, Questia, virtuális szakgyűjtemények etc.
• kulcsszókeresés, állományböngészés – BOOLEAN keresés

valamint: látogatás a könyvtárban

Olvasmány:

Eco, Umberto: Hogyan írjunk… pp. 65-79

Tóvári Judit: A szellemi munka… pp. 10-27

tanulmány, esszé, értekezés               vita                  előadás, vetítés

4. A tudományos közlés eszközei: logika, dialektika, retorika, stilisztika…

5. A tudományos közlés feladatai – kölcsönvétel a retorikából

-          feltárás:                      kiválasztás, anyaggyűjtés

-          elrendezés:                 feltárt anyag elrendezése, szerkezet felépítése, vázlat

-          megfogalmazás:         kidolgozás, stílus, szerkesztés

-          (előadás):                   kész írásmű bemutatása, előadása, megvédése

6. Tudományos írásmű kidolgozása

-          bevezetés

-          tényállás ismertetése

-          tétel: egyetértés / nézeteltérés a más álláspontokkal, újdonság

-          bizonyítás – érvelés

-          cáfolat – ellenérvelés

-          összegzés, következtetés

7. Feltárás:          kiválasztás, anyaggyűjtés, források

-          könyvtár, hagyományos média, internet

- olvasás, cédulázás

- tájékozódás